Békés megye délkeleti, román határszéli részén fekszik. 1945-től 1950-ig járási székhely volt, és Csanád vármegyéhez tartozott. A település a Békés-Csanádi magasabb fekvésű löszhát területen alakult ki, az egész terület sík, kelettől, nyugat felé lejt. Talaja igen jó minőségű, humuszban gazdag, ezért mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas. Lakói magyarok, szerbek, románok, cigányok, vallásuk szerint római katolikusok, görögkeletiek, görög katolikusok, reformátusok, evangélikusok. Kora-Árpádkori település, de fejlődése a XVIII. sz. második felétől gyorsul fel. Rendkívül gazdag a gazdasági és társadalomtörténete.

a település története

Békés város a Kettős-Körös bal partján fekszik, kitűnő turisztikai adottságokkal rendelkező alföldi kisváros. A vízi, a kerékpáros és a lovastúrák kedvelői, a horgászat megszállottjai és a vadászok, a gyógyulni és pihenni vágyók egyaránt megtalálják a számukra megfelelő elfoglaltságot. A Békés-tarhosi Zenei Napok többhetes programot nyújt a zene és a társművészetek kedvelőinek. A Mazdagfalvi Napok szeptemberi hagyományápoló, szórakoztató 3 napja térségi rendezvényként várja vendégeit.

a település története

- az oldal teteje -

A 67 ezer lakosú Békéscsaba Magyarország délkeleti kapuja, a magyar–román határ közelében fontos közúti és vasúti csomópont. Megyeszékhelyi rangot 1950-ben nyert, de ezt megelőzően is a tájegység legjelentősebb települése, annak fővárosa volt. Nyitott város, amely a történelem által kínált lehetőségek megragadásával emelkedett fokozatosan odáig, hogy a trianoni határokon belül, vonzáskörzetébe tudta vonni azokat a feladatokat, amelyeket ebben a térségben évszázadokon át az első világháború után Romániához került Nagyvárad és Arad látott el.

a település története

- az oldal teteje -

Nagyközségünk a 44–es főközlekedési úton, Budapest felől érkezve Békés megye kapuja. Békésszentandrás és környéke már évezredek óta lakott település, ami kedvező fekvésének köszönhető. A Körös folyó menedéket és megélhetést adott az itt letelepedett lakosságnak. Az 1100–as években szálláshely volt, 1287 óta azonban már a “történelem” is jegyzi nevét. Királyi adományként 1384–ben Zsigmond, Hunyadi erdélyi vajdának adta. Örököse, Mátyás király a korona tartozékénak tartotta, és 1463–ban mezővárosi rangot kapott. Később az 1480–as években uradalomközponttá vált, és jelentős kiváltságokat kapott.

a település története

- az oldal teteje -

Bucsa Község Békés megye legészakibb részén található település Füzesgyarmat és Karcag között. A települést átszelő 4206. számú közút jelenti a kapcsolatot az országos úthálózathoz, mely a falutól 13 km-re csatlakozik a 4. sz. főútvonalhoz, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Karcagon található. A falu a Sárrét-csatorna partján fekszik, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna közelében. Bucsa és környéke már az újkőkor idején lakott hely volt, de megtalálták nyomát a réz-kor, bronzkor és vaskor népeinek is. A település első írásos említése 1321-ből származik, amikor a Barsa nemzetség osztozásakor apa, fia és családja kapja. Bucsa a középkor folyamán mindvégig az e nemzetségből származó Nadányiak birtoka volt. A környék akkoriban a Tisza és a Körösök , Berettyó által elárasztott "valóságos vadvízország" volt.

a település története

Már az őskorban is lakott volt e terület. Az egykor vizenyős, mocsaras síkságból kiemelkedő hordalékkúpokat használták fel lakóhelyül elődeink. Az ásatások során jelentős bronzkori leletek kerültek elő, melyek egy részét ma a Hadtörténeti Múzeum őrzi. Lakóhelyünk a történelem folyamán többször elpusztult, de mégis fennmaradt. A honfoglalás korában kialakult első településünk alig 250 esztendeig virágzott, amikor tatár hordák felperzselték 1241-ben, sírmezővé változtatva egész Békés vármegyét. Sokáig nem akadt ember, aki letelepedett volna ezen a tájon. Csak a XIV. század elején építették újjá Apáca községet, de nem a korábbi nehezen védhető sík területen, hanem - okulva elődeik sorsán - a mai falutól északra fekvő, nagyobb biztonságot nyújtó kiemelkedéseken, halmokon.

a település története

- az oldal teteje -

A város területén településnyomok az újkőkorszaktól kezdve találhatók. Ásatások eredményei alapján állítható, hogy az 1150-es években "templomos falu" volt. Az Árpád-kori és az erre épült középkori templomot 1997-ben tárták fel a régészek. Csorvás első írásos említése az 1456-os évre tehető, amikor V. László Hunyadi Jánosnak adományozta a falut. 1458-tól a gerlai Ábrahámffyak birtoka volt 1595-ig, a török pusztításig. A török-tatár csapatok felégették a falut, s az hosszú időre lakatlan pusztává vált. A török kiverése után a területet báró Harruckern János kapta meg, aki bérbeadás útján hasznosította. Leghosszabb ideig Gyula városa bérelte, így főleg az ő jobbágyai telepítették be a pusztát.
1857. december 3.-tól önálló adózó település, postával (1858), vasútállomással (1871), intézményhálózattal, iskolarendszerrel. Ebben az időben alakult ki a település utcáinak sakktáblaszerű rendszere, amely a mai napig jellemző Csorvásra. A települést hat vallásfelekezet és három nemzetiség lakta (magyar, szlovák, román). A XX. század elejétől 1950-ig, majd 1970-től ismét nagyközség, 2005. július 1-től város.

- az oldal teteje -

DÉVAVÁNYA

Dévaványa jellegzetes alföldi település, a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A város határában feltárt régészeti leletek bizonyítják, hogy a település évezredek óta lakott, első írásos emlékei az 1330-as évekből valók. A Tisza és a Körösök szabályozása előtti időkben a települéS magasabban fekvő részei nádasokkal, ingoványokkal körülvett, nehezen megközelíthető, jól védett lakóhelyet adtak az itt élő embereknek. Dévaványának a török időktől nevezik a települést, mai területén valamikor négy helység állott: Wanya, Ecseg, Kérsziget és Varsányegyház. A település lakosainak száma 8757 fő, akiknek megélhetést főként a mezőgazdaság biztosít, azon belül a szántóföldi növénytermesztés dominál. Az állattartásban jelentősége a sertés, szarvasmarha, juh- és baromfitartásnak van.

a település története

 - az oldal teteje -

DOBOZ

Doboz nagyközség Békés megyében, a megyeszékhelytől, Békéscsabától 13 km-re északkeletre fekszik, és mintegy 383 hektáron 4666-an lakják. A település Békéscsaba, Gyula és Sarkad felől közelíthető meg műúton. Autóbusz közlekedése jó. Vasútja nincsen. A Kettős-Körös a település határán folyik át, és mintegy négy kilométerre fekszik a közigazgatásilag hozzá tartozó Szanazugtól, a Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásának helyétől, mely az utóbbi időkben üdülőteleppé fejlődött. Doboz a Körös vidékhez tartozik. Hajdan Doboz határában egész sereg vízfolyás szállította vizeket, mint például a Sebes-fok, a Kis-Körös, a Kis-folyás és a Fekete-Körös. Az akkori folyók nagy részét már vagy kiszáradva, vagy pedig állóvizeket alkotva találjuk..

a település története

 - az oldal teteje -

DOMBEGYHÁZ

Ma a községnek 2400 lakosa van. Az emberek legnagyobb része a mezõgazdaságból él, földmûveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Fõként búzát, kukoricát, árpát termesztenek, sertést, szarvasmarhát tartanak. Szoros kapcsolat fûzi a falut szomszédaihoz, Magyardombegyházhoz és Kisdombegyházhoz. Valamikor közigazgatásilag is egybe tartoztak, de ez a rendszerváltozással megszünt. Az itt élõ emberek szorgalmasak, a házak szépek, az utcák rendezettek. A nagy munkanélküliség ellenére a családok életszínvonala sokat emelkedett az utóbbi években. A lakások nagy részében mûködik a kábeltelevízió, a községben videokölcsönzõ üzemel. Modern könyvtár várja az olvasni vágyókat. A gyerekeket 3 csoportos óvoda, új iskola és tornacsarnok, nagy sportpálya fogadja. A település központjában összpontosult az összes közigazgatási, kultúrális és egészségügyi intézmény. Itt ágazik el az út Kevermes, Kunágota és Battonya felé. A falut néhány km választja csak el a szomszédos Romániától, de ez a határ rokonokat is elválaszt. Évente 1-2 alkalommal megnyitják a határt, s emellett a szomszédos Battonya nyújt lehetõséget a határátlépésre. Ide - Battonyára - járnak a strandolni vágyók, s itt tanulnak meg minden évben gyerekeink úszni. Bár 50 km választ el minket Békéscsabától, az iskola minden évben bérletes elõadásra viszi a színházba vágyó gyerekeket. A felnõtt szabadidõklub a színházi idényben 5 elõadásra szóló bérletet vásárol évek óta. Ennek a klubnak a tagjaiból alakult a Héthalom nevû citerazenekar, amely országos megmérettetéseken is igen szép eredményeket ért el.

FÜZESGYARMAT

Ma a községnek 2400 lakosa van. Az emberek legnagyobb része a mezõgazdaságból él, földmûveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Fõként búzát, kukoricát, árpát termesztenek, sertést, szarvasmarhát tartanak. Szoros kapcsolat fûzi a falut szomszédaihoz, Magyardombegyházhoz és Kisdombegyházhoz. Valamikor közigazgatásilag is egybe tartoztak, de ez a rendszerváltozással megszünt. Az itt élõ emberek szorgalmasak, a házak szépek, az utcák rendezettek. A nagy munkanélküliség ellenére a családok életszínvonala sokat emelkedett az utóbbi években. A lakások nagy részében mûködik a kábeltelevízió, a községben videokölcsönzõ üzemel. Modern könyvtár várja az olvasni vágyókat. A gyerekeket 3 csoportos óvoda, új iskola és tornacsarnok, nagy sportpálya fogadja. A település központjában összpontosult az összes közigazgatási, kultúrális és egészségügyi intézmény. Itt ágazik el az út Kevermes, Kunágota és Battonya felé. A falut néhány km választja csak el a szomszédos Romániától, de ez a határ rokonokat is elválaszt. Évente 1-2 alkalommal megnyitják a határt, s emellett a szomszédos Battonya nyújt lehetõséget a határátlépésre. Ide - Battonyára - járnak a strandolni vágyók, s itt tanulnak meg minden évben gyerekeink úszni. Bár 50 km választ el minket Békéscsabától, az iskola minden évben bérletes elõadásra viszi a színházba vágyó gyerekeket. A felnõtt szabadidõklub a színházi idényben 5 elõadásra szóló bérletet vásárol évek óta. Ennek a klubnak a tagjaiból alakult a Héthalom nevû citerazenekar, amely országos megmérettetéseken is igen szép eredményeket ért el.

 - az oldal teteje -

GYOMAENDRŐD

Gyomaendrőd 1982. január elsején Gyoma és Endrőd Nagyközségek egyesülésével jött létre. A több száz éves múltra visszatekintő települések azonos múltja, földrajzi közelségük, a családi és gazdasági kapcsolataik ezer szállal való kötődése az egyesülés erejében rejlő közös jövőbe vetett hit reményével és realitásával számolva készül a harmadik évezred küszöbét átlépni. Az 1989. március 1-től városi rangot nyert település Észak Békés-megye egyik meghatározó gazdasági, igazgatási és kulturális központja. A város több mint harmincezer hektáros külterületén a megszilárduló és fejlődő mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások biztosítják az itt élő lakosság többségének megélhetését.

a település története

 - az oldal teteje -

GYULA

Gyula élénk idegenforgalmával az ország egyik legkedveltebb üdülővárosa, Békés megye turisztikai központja. A több mint 33000 lakosú városban a törökök kiűzését követő betelepítések eredményeként a magyar nyelvű lakosság mellett német és román nemzetiségű emberek is élnek. Gyula egyben a magyarországi román nemzetiség központja is. 1970 óta fontos közúti határátkelőhely Románia felé. A város kellemes, klímájával, árnyas parkjaival, nyugalmával ideális hely a pihenéshez. Gyula gazdag műemlékkincsével és történelmi múltjával a Dél-Alföld egyik legjelentősebb kulturális központja.

a település története

- az oldal teteje -

KONDOROS

A régi időkben Kondoros név alatt egy nagyobb földterület volt értendő, amely Szarvas, Endrőd, Békéscsaba határaiba ékelve, ősidőktől fogva e néven volt ismeretes. E községek mindegyike rendelkezett Kondoros nevezetű határrésszel. A település neve először 1229-ben a Váradi Regesztrumban szerepel, mint a békési plébániához tartozó Cundurus. Kondoros nevű birtokosától épített egyháza után kapta nevét.

a település története

- az oldal teteje -

KÖRÖSLADÁNY

Körösladány község a Kelet-Magyarország északi és déli részét összekötő 47-es főút és a Sebes-Körös találkozásánál fekszik, Békéscsabától 40 km-re. Ezt a Békés megye északi részén fekvő települést jelenleg 5200 lakják. Évszázadok óta fontos átkelőhely és a kisrégióban fontos közlekedési csomópont. Itt találkozik a 47-es főútvonallal a 4205-ös mellékút, mely Dévaványán keresztül Kisújszállás irányában teremt kapcsolatot a 4-es számú főúttal. Itt találkozik a 47-es főúttal a 4232-es országos mellékút, mely Gyomaendrődön keresztül a 46-os főúttal Törökszentmiklós irányába, Szarvason keresztül a 44-es főútvonalon az 5-ös autópálya irányába teremt összeköttetést a térség lakossága és Budapest között.

MEDGYESEGYHÁZA

A település határában végzett ásatások bizonyítják, hogy a mai Medgyesegyházán már többmint1000 éve élnek emberek,de a történelem viharai több alkalommal is a földdel tették egyenlõvé a községet. A mai kedves, a maga nemében páratlan nagyközség alig több mint egy évszázad alatt alakította ki a maga arculatát. A helyi lakosok számára a magántulajdon megjelenésealapozta meg a jövõt, így Medgyesegyháza a XX. század elsõ felére már kimondatlanul ismezõvárosi szerepet töltött be, kereskedelmi és ipariközponttá vált. Szinte egyedülálló a Kárpát-medencében, ami Medgyesegyházán egy emberöltõ alatt kétszer is megismétlõdött: 1888-tól Békéscsabáról szlovákok, 1947-ben pedig a csallóközi Gútáról magyarok települtek a területre, akik példamutató módon illeszkedtek be az õslakosok életébe, tisztelve a más népek kultúráját.

MEZŐBERÉNY

Mezőberény területén a Körösök völgyének vízjárta helyein már több ezer évvel ezelőtt megtelepült az ember, az ármentes terepeken és földhátakon. Az új kőkortól a honfoglalásig számos erre utaló leletet találtak a régészek. A magyarság letelepedésével új korszak kezdődött a település történetében, hiszen ebben az időszakban alakult ki a későbbi Berény nevű Árpád kori falu. Berény történetét a helytörténészek három korszakra osztják. A Berény név eredetét többféleképpen is magyarázzák. Az látszik legvalószínűbbnek, hogy a Berény szó törzsi név, talán besenyő vagy kabar eredetű. Az ország területén mindenesetre 14 Berény nevű település található, ami a fenti magyarázatot igazolja.

MEZŐKOVÁCSHÁZA

Mezőkovácsháza Békés megye délkeleti területén elhelyezkedő, jellegzetes alföldi kisváros. A település neve Hunyadi János fegyverkovácsaitól származik. Célja: olyan gazdasági-, szervezeti forma kialakítása, ahol a termelés-, feldolgozás-, értékesítés egyazon érdekeltségi szférába tartozik. Ezt szeretné a város koordinálni városi, illetve térségi szinten: egyrészt erősíteni a kisgazdaságok működési feltételeit, benne a bank- és hitelrendszert, gépellátást, gépkölcsönzést, jogi gazdasági szolgáltatásokat, másrészt a megtermelt alapanyagokra épülő helyi élelmiszer-feldolgozó ipar megteremtését.

NAGYSZÉNÁS

Nagyszénás Nagyközség közúton Orosháza, Szarvas, Gádoros, illetve Kondoros felõl közelíthetõ meg, vasúton pedig az Orosháza-Mezõtúr vonalon fekszik. Nagyszénás község létezésérõl Zsigmond király 1403. november 23-án kelt adománylevelével tesz említést. Történelmi tény tehát, hogy az 1403-as esztendõben, és már a korábbi években is Szénásegyháza lakott terület volt. Mátyás király 1432-ben Corvin Jánosnak ajándékozta Szénást. A mohácsi csatavesztés után a település birtokosa Czibak Imre váradi püspök lett. Szénás a XVI. század közepén igen jelentõs, a második legnagyobb település volt a megyében, és a század végéig töretlenül fejlõdött és gyarapodott.

OKÁNY

Okány község Békés megye észak-keleti részén, a megyeszékhelytól 45 km-re található. A megye gazdasági, demográfiai valamint foglalkoztatási helyzete településünkön is meghatározó. Múltját, történelmét, sorsának alakulását 1220-tól, II. András király idejéből származó írott forrásbeli első említésétől lehet nyomon követni. Jelenlegi közigazgatási területe 7.065 ha, amelyből 362 ha belterület, 6.703 ha külterület. Az Árpád kortól 1950-ig Bihar megyéhez, jelenleg pedig Békés megyéhez tartozik. A Sebes-Kőrös hordalékából épült partvonulat kedvező feltételeket kínált az ősi megtelepülőknek az árvízmentes kiemelkedéssel közvetlenül a víz partján, sőt egy hatalmas - Kiss-Sárrétnek nevezett - vadakban, halakban gazdag vízivilág szélén. A települést észak és nyugat felől összefüggő nádtenger, erek, lápok zárták el; dél és kelet felől is csak vízfolyásokon keresztül lehetett megközelíteni. Az itt élők ősei kemény munkával, nagy áldozatok révén, a mocsarak lecsapolásával jutottak lakóhelyhez.

OROSHÁZA

Az 1989. utáni átalakulások rendezetten mentek végbe Orosházán, így a megye legprivatizáltabb, legnagyobb termelési és beruházási értékkel bíró, legtöbb külföldi tőkét vonzó városa lett. Kialakult az agrár/ipari kettősség. Az egykori mezőgazdasági nagyüzemek helyén a kis-, és középgazdaságok újjászerveződése folyik. A hagyományos mezőgazdasági termékfeldolgozás terén a baromfifeldolgozás Európai hírnévre tett szert az elmúlt néhány év alatt. Számos középnagyságú ipari termelőüzem alakult. Az üveggyártás, a mezőgazdasági gépgyártás, röntgen- és kórháztechnikai berendezések, biokerámia előállítása, kazángyártás, fűtő- és hűtőrendszerek, faipari termékek készítése mellett az élelmiszeripar és a textilipar is jelen van.

SARKAD

Sarkad területe a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Ezt bizonyítják az eddig előkerült régészeti leletek. A bronz és a későbbi korok leggazdagabb lelőhelyének a Peckes-vár környéke bizonyult. Az erdélyi hegyekből elinduló Körös és Gyepes folyók magukba gyűjtve a források és erek vizeit, folyóvá duzzadva érték el Biharországot. A vízszabályozás előtti időkből ránk maradt térképeken látni, hogy az állandóan vagy időszakosan vízzel borított rész milyen nagy földterületre terjedt ki. Ez a földművelés helyett inkább az állattenyésztésnek kedvezett. Ha Sarkad nagy kiterjedésű határában a lápokból, erek által körülfolyt, kiemelkedett szigeteket végigjárjuk, megtaláljuk az őskori és a későbbi népesség telepnyomait.

SZARVAS

A régészeti leletek tanúsága szerint a ma 18 ezres város környéke már az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott volt. Népvándorlás kori régészeti tárgyaink közül az avar kori rovásírásos tűtartó a legjelentősebb emlékünk. Szarvashalmot először Anonymus krónikája említi. Az Árpád kori falu létét 1284-85-ből származó feljegyzések idézik, amikor Kun László királyunk több rendeletét Szarvashalomról keltezte. A török időkben palánkvárat építettek a fontos folyami átkelőhely védelmére. Az erősség többször gazdát cserélt, majd 1686-ban véglegesen elpusztult. A lakatlan pusztává lett vidékre 1722-ben báró Harruckern János György telepített a felvidéki vármegyékből, valamint Csabáról és Pest megyéből jobbágycsaládokat. A 18.-19. század fordulóján Tessedik Sámuel a város újkori történetét leginkább meghatározó evangélikus lelkész és agrárreformer felvirágoztatta a fiatal mezővárost, és itt alapította meg Európa első gazdasági iskoláját.

SZEGHALOM

Békés-megye Északi részének oktatási, kulturális, egészségügyi központja a Sebes-körös és Berettyó partján csodálatos természeti környezetben fekvõ kisváros, a HORGÁSZ és VADÁSZ turizmus minden lehetõségének biztosításával. A város környezõ településeken gyógyvizes strandokkal, madártani ritkaságokkal és olyan Európában is egyedülálló régészeti feltárásokkal, mely tájékoztat arról, hogy 6000 éve lakott ez a csodálatos vidék. A város lakói vendégszeretõk, olyan gasztronómiai különlegességek készítõinek tudói, melyek fogyasztása igazi örömet nyújt nemcsak az ínyencnek számító bel- és külföldi vendégek számára.

TÓTKOMLÓS

A honfoglalás kori leletek szerint településünk és környéke különbözõ népek által lakott terület volt, a régészek Árpád-kori falvak nyomaira bukkantak. Ebbõl a korai idõszakból a nagykopáncsi kápolna õrzi a román építészeti stílus emlékét. Késõbb az oklevelek tanúsága szerint a komlósi puszta Hunyadi János birtoka volt. 1484-ben Mátyás király tulajdonát képezte, aki Komlóst fiának Corvin Jánosnak adományozta. A terület a törökdúlás idején többször cserélt gazdát, a szerencsétlen lakosság a hódítók elõl elmenekült.

VÉSZTŐ

A település egyik legfontosabb természeti adottsága a termőföld, melynek minősége a jó közepes és a terméketlen vad szik között változik. Ezen többnyire hagyományos terménykultúrát termelnek. A szikes legelőkön legeltetéses állattartás, elsősorban juhtartás folyik, az állattartásnak a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésnek van hagyománya. Gazdag lelőhelye a vidék a különféle vadontermő gyógynövényeknek is. A Holt-Sebes-Körös kiszélesedő medre és ártere az itteni egykori vízivilág flóráját és faunáját tárja a látogató elé.